Passivbildung / Verwendung der Passivkonstruktionen
Handlungspassiv=Vorgangspassiv=werden-passiv
Teil 1.
A németben akkor használunk szenvedő szerkezetet, ha a mondat cselekvő személye nem fontos, vagy egyáltalán nem ismert dolog/személy, ill. ha nem akarjuk megnevezni.
Az eddig ismert olyan mondatokat, amelyeknek van alanya-állítmánya- tárgya-többi mondatrésze, aktív mondatoknak hívjuk. Pl: Die Mutter kocht das Abendessen für ihre Familie.
További aktív mondatok:
-Ich baue einen Schneemann.
- Dieter reserviert einen Tisch für vier Personen in seinem Lieblingsrestaurant.
- Ula geht heute nicht in die Schule.
usw….
Vannak olyan aktív mondatok, amelyeket egyáltalán nem lehet passzív mondatokká alakítani, de ezekről az igékről majd egy másik menüpontban írok, de most térjünk el az eddigi ismert aktív mondatoktól, és utazzunk el a passzív mondatokhoz.
A német nyelvben 2 használt szenvedő szerkezet van:
1. Handlungspassiv = Vorganspassiv = werden-passzív
Folyamatot, történést kifejező szenvedő szerkezet
Ahhoz, hogy ezt a passzív szerkezetet képezni tudjuk, elsősorban ismernünk kell a „werden” igét, és ragozott formáit. Aki eddig nem tanulta meg, most itt az ideje újra elő venni ezt az igét, és szépen elsajátítani a ragozását.
ich: werde |
wir: werden |
du: wirst! |
ihr: werdet |
er/sie/es: wird! |
sie/Sie: werden |
Ha a „werden” igét már ismerjük, és tudjuk ragozni, akkor következő lépésben ismernünk kell az igék Partizip Perfekt alakját. Tehát: gemacht, getrunken, gegessen usw… . Aki eddig nem tanulta meg őket, akkor nagyon gyorsan fogjon hozzá, mert a Handlungspassiv képzése elengedhetetlen az igék Partizip Perfekt alakja nélkül!
Ha mind ezeket már ismerjük, akkor össze is tudjuk már állítani a passzív mondatokat. Tehát a Handlungspassiv képzése a következő: „werden” ige ragozott alakja + a cselekvő ige Partizip Perfekt alakja.
werden+Partizip Perfekt |
Fontos tudni, hogy ezt a szerkezetet legtöbbször tárgyas igékből képezzük, de előfordul tárgyatlan , és vonzatos igével is.
Ha tárgyas igével képezzük, akkor mindig az aktív mondat tárgya lesz a passzív mondat alanya!
aktív: Man baut einen Schneemann – Építenek (épít az ember) egy hóembert
passzív: Ein Schneemann wird gebaut. – Építenek egy hóembert. / épül egy hóember.
Tehát láthatjuk, hogy az aktív mondat tárgya Nominativban/alanyesetben képzi a passzív mondat alanyát, és maga a cselekvés lesz a fontos, nem pedig az, hogy ki végzi.
Ha szeretnénk megnevezni a cselekvés végrehajtóját/okozóját, akkor a „von+D” elöljárószóval és részes esetű/Dativ vonzatával van rá lehetőségünk, de a hangsúly akkor is a cselekvésen marad. Ha megnevezzük ezzel a szerkezettel a cselekvés okozóját/végrehajtóját, akkor kapjuk a legközelebb álló jelentést az aktív mondathoz.
aktív: Der Junge baut einen Schneemann. – a fiú épít egy hóembert.
passzív: Ein Schneemann wird vom Jungen gebaut. / Vom Jungen wird ein Schneemann gebaut. – A fiú épít egy hóembert. / A fiú által épül egy hóember.
Ha a cselekvésnek közvetítője / egy adott okozója van (természeti jelenség, egy tárgy, cég, vállalat, szintetikusan előállított készítmények), és meg szeretnénk nevezni, ami nem kötelező szintén , akkor azt a „durch+A” előljárószóval, és a tárgyesetű/Akkusativ vonzatával tudjuk megtenni.
aktív: Der Wind öffnet das Fenster. – A szél kinyitja az ablakot.
passzív: Das Fenster wird durch den Wind geöffnet. / Durch den Wind wird das Fenster geöffnet. – A szél kinyitja az ablakot / A szél által kinyitódik az ablak.
Az „es” névmás funkciója a passzív mondatokban: Ha a Handlungspassivot tárgyatlan igéből, vagy vonzatos igéből képezzük ,akkor az „es” névmás felveheti a mondat első helyén az alany szerepét.
passzív tárgyatlan igével „es” nélkül: Hier wird getanzt. – Táncolnak itt./Itt táncolnak.
passzív tárgyatlan igével „es” névmással: Es wird hier getanzt. – Táncolnak itt./Itt táncolnak.
passzív vonzatos igével „es” nélkül: Am Buch wird gearbeitet. – Dolgoznak a könyvön./A könyvön dolgoznak.
passzív vonzatos igével „es” névmással: Es wird am Buch gearbeitet.- Dolgoznak a könyvön./A könyvön dolgoznak.
Láthatjuk, hogy akár bővítjük a mondatunkat „es” névmással, akár nem, nem lép fel jelentéskülönbség a mondatok között!